Ilyen se volt rég Aradon! Máj. 13-án két magyar könyvet mutattak be. A Tulipánban 17 órakor a Kölcsey Egyesület gondozásában, Pávai Gyula összeállításában napvilágot látott Lehetőség című, a Havi Szemle 1997-1999 között megjelent cikkeiből készült válogatást, 18 órakor pedig a Jelen Házban dr. Brauch Magda Nyugati Jelenben publikált nyelvművelő cikkeinek válogatását: Közös anyanyelvünkért. /Egy napon két könyvbemutató. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 14./
2003. június 10.
Aradon a Kölcsey Egyesület támogatásával Lehetőség címmel antológiát adtak ki a Havi Szemle 1997 és 1999 között megjelent anyagaiból. Anyaországi segítséggel 1997-ben már megjelent az egyesület egy antológiája. A mostani kötet anyagát Pávai Gyula válogatta. A legtartalmasabb fejezete az antológiának az Emlékek, dokumentumok, illetve a Műhely, ahol többek között Ficzay Dénes, Hankó Karola, Ujj János, illetve dr. Brauch Magda, Ruzsa Ildikó, Szabóné Ferencz Irma és Pávai Gyula írásai kaptak helyet. /Puskel Péter: Havi Szemle Antológia 1997-1999. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 10./
2003. július 11.
Az Irodalmi Társaságok Szövetsége (ITÁSZ) vándorgyűlését Aradon tartja júl. 17-20-a között. Az ITÁSZ létrehozásának ötlete (egy olyan szervezeté, amely összefogja a különböző irodalmi egyesületeket, társaságokat) 1992-ben született meg Budapesten, az első közgyűlést 1993-ban tartották Kaposvárott, azóta számos város szolgált a vándorgyűlés helyszínéül, de nem csak Magyarországon, hanem Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben és a Vajdaságban is, hiszen az egész Kárpát-medencében működnek ITÁSZ-tagszervezetek. Az ITÁSZ-nak jelenleg több mint ötven tagszervezete van, elnöke Medvigy Endre irodalomtörténész, ügyvezető elnöke Turcsány Péter költő. Pávai Gyula, az ITÁSZ alelnöke, az aradi Kölcsey Egyesület elnöke elmondta: a vándorgyűlés júl. 18-án kezdődik a minorita kultúrházban. A megnyitó után tudományos-irodalomtörténeti előadások következnek. Az elsőt Egyed Emese egyetemi tanár tartja, őt követi dr. Kovách Géza, aki Arad településtörténetéről beszél; Pávai Gyula az aradi irodalom kezdeteiről, Ujj János Arad sajtótörténetéről tart előadást. Délután Pomogáts Béla tart előadást Szántó Györgyről és a Periszkop folyóiratról. /Karácsonyi Zsolt: Irodalmi társaságok találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 11./
2003. július 21.
Júl. 20-án befejeződött az Irodalmi Társaságok Szövetségének (ITÁSZ) aradi vándorgyűlése. A háromnapos, tudományos konferencia jellegű rendezvénysorozat legtöbb előadója aradi vagy erdélyi tematikájú kérdésekkel foglalkozott. Az előadások mellett képzőművészeti kiállítás, három könyvbemutató, városnéző séta, illetve környékbeli kirándulás, a városi étkezdében megtartott fogadás színesítette a műsort. A programban szerepelt egy színházi előadás is: az aradi Kölcsey Színpad diákszínháza Garcia Lorca A csodálatos Vargáné c. színművét játszotta. A vándorgyűlés az aradi vértanúk obeliszkjének megkoszorúzásával ért véget, a négy országból érkezett résztvevők tegnap utaztak el. Az irodalmi társaságok következő találkozóját jövőre a magyarországi Karcagon szervezik meg. Júl. 19-én Katona Tamás történész Az aradi vértanúk és a magyar irodalom című előadásával folytatódott a júl. 18-án elkezdődött vándorgyűlés. Murádin Jenő a Szabadság-szoborról szólva emlékeztetett: Zala György aradi alkotásában már jól kivehető a későbbi művek stílusa, látásmódja. Medvigy Endre irodalomtörténész, az ITÁSZ elnöke Kós Károly életpályájáról, transzszilvanista irodalom-szemléletéről beszélt. Piroska Katalin tanár, színházkutató az aradi magyar színház történetéről tartott előadást. Délután a résztvevők meglátogatták a bizerei apátság romjait, megtekintették a máriaradnai bazilikát, hogy aztán egy hangulatos borkóstolón is részt vegyenek Ópáloson, Balla Géza pincéjében. Júl. 20-án Bertha Zoltán Sorsbeszéd című tanulmánykötetének, valamint a Medvigy Endre által szerkesztett A magyarokhoz című antológia bemutatása után a Kölcsey Egyesület legújabb, Varga Domokos emlékének ajánlott antológiáját is megismerhették a jelenlevők. A vándorgyűlést Medvigy Endre, az ITÁSZ elnöke zárta le, megköszönve a házigazda Pávai Gyulának és az aradiaknak, hogy itt lehettek egy tartalmas vándorgyűlésen. /Karácsonyi Zsolt: Egymás munkájára figyeltek. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 21./
2003. szeptember 16.
A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság szept. 5. és 7. között Hegyközkovácsiban szervezte meg IX. Partiumi Honismereti Konferenciáját. Megünnepelték egyúttal a szervezet megalakulásának 10. évfordulóját. Köszöntéseket Dukrét Géza, a PBMEB elnöke, Forró László lelkipásztor mint házigazda, Tőkés László püspök, Nagy Gizella, Bihar község polgármestere, Matekovits Mária, az EMKE alelnöke, Halász Péter, a Honismereti Szövetség elnöke, Diószegi László, a Teleki László Közalapítvány ügyvezetője, Soós Lőrinc, a budapesti Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese mondtak. Dukrét elnök beszámolójában röviden ismertette a tíz év eseményeit, eredményeit: kilenc konferencia, kilenc pályázati kiírás, 23 kötet a Partiumi Füzetek sorozatában, tizenegy honismereti tábor, tizenhárom emléktábla. Ezt részletesen bemutatja az erre az alkalomra megjelent évkönyv, amely az említett sorozat legfrissebb kiadványa. Ezt követte a Fényes Elek-díjak kiosztása: Lakóné Hegyi Éva (Zilah), Dukrét Géza és post mortem Benedek Zoltán (Nagykároly) az idei kitüntetettek. Tempfli József és Tőkés László püspökök támogatását a Fényes Elek-díj bronzplakettjeivel köszönte meg az egyesület. A tudományos ülésszak, a hagyománynak megfelelően, a környék megismertetésével kezdődött. Dukrét Géza a Hegyköz vidékét mutatta be, Forró László Hegyközkovácsi helytörténetéről és mai helyzetéről tartott előadást. A konferencia fő témája a Rákóczi-szabadságharc 300 éves évfordulója volt. A következő előadások hangzottak el: Hajdú Jenő: A nagyságos fejedelem szülőháza, dr. Szénássy Zoltán (Révkomárom): Kuruc világ Komárom megyében, Hitter Ferenc (Felsőbánya): Pintye havasi betyár vagy Rákóczi kuruca 1703 augusztusában, Fazekas Loránd (Szatmárnémeti): A majtényi fegyverletétel emlékoszlopa, Pálkovács István (Temesvár): II. Rákóczi Ferenc fejedelem hamvainak útja a Bánságban - 1906, Nagy Aranka (Nagyvárad): Mányoki Ádám - II. Rákóczi Ferenc arcképfestője. Az Érmellék borospincéit, borászati eszközeit bemutató kiállítás Sófalvi István fotóművész nevéhez fűződik. Szept. 6-án A20. század öröksége, emlékezete című témakör keretében zajlott, a következő előadásokkal: Halász Péter (Budapest): A második évezred öröksége - Gondolatok a hagyományról, Kupán Árpád (Nagyvárad): A nagyváradi szabadkőművesség szerepe Nagyvárad 20. század eleji felvirágoztatásában, Puskel Péter (Arad): Az aradi Szabadság-szobor feltámadása, Sándor István (Arad): Felállítás előtt az aradi Szabadság-szobor, Matekovits Mária, Matekovits Mihály (Arad): Fogalom - árnyékkal. Gondolatsor az aradi Szabadság-szobor esztétikájáról, Pávai Gyula (Arad): Fischer Aladár, az Aradi Katolikus Gimnázium igazgatója, Nánási Noémi (Érmihályfalva): Máté Imre - egy küzdelmes költői pálya, Csanádi János (Kisjenő): Nagyzerind szellemi nagykorúsodásának erőforrásai, Tácsi Erika (Temesvár): A temesvári Bartók Béla Líceum, a 20. század teremtménye, Krestyán Ilona (Temesvár): Az iparosképzés helyzete Temesváron a 20. század elején, Pásztai Ottó (Nagyvárad): A nagyváradi vegyipar története, Jancsó Árpád (Temesvár): A Béga hajózó csatorna csegéző műve, Bessenyei István (Segesvár): Az önpusztító fegyver. Az előadásokat közgyűlés követte. Szept. 7-én, vasárnap szakmai kiránduláson vettek részt a megjelentek, magyarországi Árpád-kori templomokat látogattak meg. A PBMEB idei évkönyve a Partiumi Füzetek sorozat 23. tagja, Dukrét Géza szerkesztésében. A több mint 400 oldal első fele a civil szervezet történetét, eseménykrónikáját, adatbázisát tartalmazza, a másik fele pedig 21 honismereti, helytörténeti tanulmányt a bizottság tagjainak tollából, igen változatos tematikával. A kiadvány a Bihar Megyei Tanács támogatásával jelent meg A műemlékvédelem fölöttébb szükséges voltáról címmel. /D. G.: Felmutatás, értékmentés, öntudatápolás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 16./
2003. október 2.
Okt. 1-jén Aradon, a Tulipán könyvesboltban bemutatták Pávai Gyula első prózakötetét. Az aradi Kölcsey Egyesület elnöke már korábban is közölt rövidprózákat, több könyvet is jegyzett szerkesztőként, de első önálló prózakötete csak most látott napvilágot. A könyvesboltban Ruja Ildikó mutatta be a két kisregényt (Tanítóbácsi, Egy év az ötből). Pávai Gyula, aki nyugdíjba vonult már, de ma is aktív pedagógus, fontosnak tartotta megjegyezni, hogy foglalkozni kell a Mezőséggel, hiszen ott is beindult az "elcsángósodási" folyamat. A két kisregénynek van folytatása is, a tervek szerint év végére megjelenik a következő könyv: Tanár néni címmel. /Karácsonyi Zsolt: Bemutatták Pávai Gyula első prózakötetét. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 2./
2003. október 14.
Aradon okt. 9-én megtartották az új évad első előadását a Kölcsey Egyesületben: Pávai Gyula tanár Csokonai Vitéz Mihály életéről beszélt a költő születésének 230. évfordulója közeledtével. A most indult évadban Mikes Sarolta Fazekas Mihályról tart előadást, Ruja Ildikó Berzsenyi Dánielről, Pávai Gyula Katona Józsefről és Vörösmarty Mihályról, Petőfi költészetének különböző területeit Rudolf Ágnes, Ruja Ildikó, Ujj Ágnes és Pávai Gyula mutatják be, Arany János munkásságát Piroska Katalin (Magyarország) ismerteti. /Benke Tímea: Évadnyitó Kölcsey-csütörtök. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 14./
2003. november 11.
Pávai Gyula két kisregénnyel rukkolt a nagyközönség elé /Tanítóbácsi, Egy év az ötből, EDY OPTIC LLT Kiadó, Arad, 2003/. A kisregények a múlt század ötvenes éveit hozza az olvasó elé. Mindkét kisregény egy fiatalember életét mutatja be: a kezdő tanítóval, illetve az elsőéves egyetemistával mi történik egy év alatt. Mindkettőn érződik az önéletrajzi ihletés. /Karácsonyi Zsolt: Egy év az ötből. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 11./
2003. december 9.
Aradon a Kölcsey-csütörtökön a Csiky Gergely Iskolacsoportban a magyar színjátszás kezdeteiről beszélt Pávai Gyula tanár, az általános iskolás gyerektől nyugdíjasig minden korosztályból létrejött hallgatóságnak. A kor hangulatát a Száz rejtély a magyar irodalomból című könyv körbemutatott képei elevenítették fel. /Benke Tímea: Különleges Kölcsey-csütörtök. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 9./
2003. december 30.
Az aradi magyar kulturális, irodalmi egyesületek vezetői értékelték a 2003-as évet, és beszéltek a jövő évi terveikről is. Hábel Géza, a Tóth Árpád Irodalmi Kör elnöke szerint eredményes évet zártak, összetartó erőnek bizonyult a kör antológiájának, az Üzenet 2-nek a megjelentetése. Januárban mutatják be Petőfi Apostolát. Matekovits Mária, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Arad megyei szervezetének elnöke: idei legfontosabb rendezvényük (az RMDSZ-szel közösen) az október 6-i megemlékezés volt, ezenkívül két nyári tábort is szerveztek. Jövőre kiemelt rendezvényeik között szerepelnek a március 15-i és az október 6-i megemlékezések. Jövőre is lesz helytörténeti tábor, a kézművességi tábort pedig Illyefalván szervezik meg. Pávai Gyula, az aradi Kölcsey Egyesület elnöke: az Irodalmi Társaságok Szövetségének aradi közgyűlése volt a legnagyobb rendezvényük 2003-ban. Megjelentettek egy Fecskés-könyvet, összeállítottak egy antológiát, végigvették a magyar irodalom kurzus első évét. Jövőre folytatják tevékenységüket a diákszínjátszókkal és kiadnak egy Ficzay-kötetet. Egy kéthavonta megjelenő irodalmi információs lapot is terveznek. /Karácsonyi Zsolt: Folytatják, amit elkezdtek. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 30./
2004. január 13.
Január 8-án megtartották Aradon a Kölcsey Egyesület idei első találkozóját, a Kölcsey-csütörtököt. Pávai Gyula tanár beszélt Vörösmarty költészetéről. A magyar irodalom tanfolyamra járók népfőiskolai végzettséget szereznek. /Benke Tímea: Kölcsey előadások 2004-ben is. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 13./
2004. február 10.
Pávai Gyula újabb kisregényét /Tanárnéni/ vehették, vehetik kézbe az olvasók. A Tanárnéni tulajdonképpen folytatása a két elsőnek, hiszen a főszereplő itt is egy fiatal értelmiségi, azzal a különbséggel, hogy egy fiatal nőről van szó, de a helyzete nem sokban különbözik az első két történet szereplőiétől. Az egyetem előtti és egyetemi évek után Pávai Gyula az 1950-es évek frissen végzettjeinek életébe vezeti be az olvasót. Az két előző kisregényhez /Tanítóbácsi és Egy év az ötből/ hasonlóan itt is egy energikus, szókimondó személyiség kerül szembe a hatalom különböző rendű-rangú képviselőivel. /Karácsonyi Zsolt: A tanárnéni nem elvtársnő. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 10./
2004. február 17.
Aradon február 12-én meghívott előadó, Rudolf Ágnes tanárnő tartott előadást a Kölcsey-csütörtökön Petőfi szerelmi költészetéről. A Kölcsey Társaság rendezésében a következő alkalommal Pávai Gyula tanár fog beszélni beszél Jósika Miklós és Eötvös József munkásságáról. /Benke Tímea: Petőfi szerelméről. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 17./
2004. március 2.
Február 26-án Aradon, a Csiky Gergely Iskolacsoportban gyűlt össze a kis társaság a Kölcsey Egyesületben. Pávai Gyula tanár tartott előadást a magyar regényírás megteremtőiről, bemutatta Anonymus Trója-regényét (XIII. század), a Karthauzi Névtelen magyarul írott Ferenc-legendáját, mint első önálló magyar könyvet (XV. század), Dugonics András jezsuita szerzetes Etelka című regényét (1793). Beszélt Kármán József naplóregényéről, a Fanni hagyományairól, Fáy András A Bélteki ház, Jósika Miklós Abafi, Csehek Magyarországon, Magyar kényurak, Eszter, valamint Eötvös József A karthauzi, A falu jegyzője és a Magyarország 1514-ben című regényéről. /Benke Tímea: A magyar regényírás kezdetei. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 2./
2004. április 16.
Ápr. 15-én nemzetközi szavalóverseny helyszíne volt Arad minorita kultúrháza. A Kölcsey Egyesület és a Csiky Gergely Iskolacsoport immár harmadik alkalommal szervezte meg Tóth Árpád születésnapja tiszteletére a szavalóversenyt, s e kezdeményezést a debreceni Tóth Árpád Gimnázium is felkarolta: azóta felváltva tartják meg a két városban a vetélkedőt. Reggel megkoszorúzták a minorita kultúrházban lévő Tóth Árpád-emléktáblát, majd a Kölcsey Egyesület elnöke, Pávai Gyula mondott beszédet. A Magyarországról és több megyéből – Arad, Bihar, Hunyad, Temes – érkezett fiatalok két korcsoportban – VIII–X. és XI–XII. osztályosok – versenyezhettek. /Nemzetközi Tóth Árpád-szavalóverseny. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 16./
2004. április 21.
Az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete ápr. 20-án a Jelen Házban Balassi Bálint-estet szervezett a “Tisztelt múltadat, s a jelent vele kösd a jövőhöz” közösségépítő program részeként. Dinnyés József magyarországi daltulajdonos után Ujj János aradi történelemtanár a törökkor 150 évét foglalta össze. Pávai Gyula, a Kölcsey Egyesület elnöke a költő életéről beszélt. /(nagyálmos): Balassi-est a Jelen Házban. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 21./
2004. május 20.
Máj. 25-én Aradon bemutatják Pávai Gyula Kovács Samu utca 63 című könyvét. Témája egy gyermek felnőtté válása a második világháborút követő években, 1956-ig. A regény hőse, Zsé egy erdélyi kisvárosban él, de emlékeiben él a régi utca, a ház, a környék. /Kedden könyvbemutató a Tulipánban. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 20./
2004. június 12.
Jún. 15-én Aradon, a Tulipán könyvesboltban bemutatják Dísz Péter Béluska című novelláskötetét, a tizenegyedik Fecskés-könyvet. Szerzője, a volt Mosóczy-telepi református lelkész már nyolc éve hunyt el, de kéziratai időállóságát jelen kötet is bizonyítja. A hetvenes években sok tehetséges alkotó gyűlt össze a Tóth Árpád Irodalmi Körben anélkül, hogy a megjelentetés reménye lebeghetett volna szemük előtt. Írásai a kisemberek gondjaival, bajaival foglalkoznak. /Pávai Gyula: A tizenegyedik Fecskés-könyv. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 12./
2004. november 16.
Nov. 14-én Borosjenőn Pávai Gyula rendezésében az aradi Kölcsey Színpad fiataljai szavaltak, majd előadták Karinthy Frigyes Az emberke tragédiája című művét. Ezután Barna Tibor helyi RMDSZ-elnök bemutatta Király András képviselő-, valamint Bölöni György szenátorjelöltet. Király András dicséretesnek ítélte a borosjenői magyarságnak a helyhatósági választások alkalmával tanúsított összefogását, melynek eredményeként városi tanácsost küldhetett az önkormányzatba. Szó esett a hagyományos borosjenői Horváth Béla-szavalóverseny népszerűségéről is. Borosjenőn az anyanyelvű elemi beindítása még várat magára, a fakultatív magyar nyelvű oktatás Szotír Gábor jóvoltából már zökkenőmentes. /(Balta): Borosjenőn továbbra is együtt. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 16./
2005. január 24.
Január 21-én Aradon a Tulipán könyvesboltban átadták a Kölcsey-díjakat. A Cziszter Kálmán által felajánlott díjakat Pávai Gyula tanár, a Kölcsey Egyesület elnöke nyújtotta át Szűcs Sándor grafikusnak, többek közt a Szövétnek és számos fecskés könyv illusztrátorának a regionális magyar irodalmi kiadványokat segítő munkásságáért, és Ujj János történésznek várostörténeti kutatásaiért, amelyekkel Arad számos, eddig ismeretlen oldalát tárta fel olvasói előtt. /Dittrich Dorian: Átadták a Kölcsey-díjakat. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 24./
2005. április 15.
Aradon április 13-án a Kölcsey Színpad a minorita kultúrház nagytermében három darab bemutató előadását tartotta. Balassi Bálint Szép magyar komédia, Karinthy Frigyes Az emberke tragédiája és a Tabarin kincset talál (de Lukács is) című vásári komédia újabb, ötödik mozzanata szerepelt a műsorban. A darabokat Pávai Gyula rendezte. /(Kiss): A Kölcsey Színpad sikeres bemutatója. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 15./
2005. május 27.
Május 26-án Aradon bemutatták az Aradi Kölcsey Egyesület égisze alatt a Fecskés-könyvek sorozatban megjelent kötetet, Ficzay Dénes Válogatott írások című munkáját. Pávai Gyula, a sorozat szerkesztője elmondta: a hagyatékból – amelyet egy vizes pincéből mentett meg – immár sikerült három könyvet kiadni. Ujj János történész szerint Arad irodalmi múltjával soha senki nem foglalkozott úgy, ahogy Ficzay Dénes tette. /(nagyálmos): A harmadik Ficzay-könyv. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 27./
2005. június 21.
Június 23-án mutatják be Aradon, a Tulipán könyvüzletben a Kölcsey Egyesület Arad és Vidéke című új antológiát, mely nemcsak Aradon élő vagy élt, de Arad megyében élő szerzők műveit is bemutatja. Az eltávozott költők között szerepelnek G. Pataky András, Kopacz Levente, Szávics Károly, Kenyeres Pál. Az élő költők közül Karácsonyi Zsolt, Horváth Csaba, Bognár Zoltán, Kenderessy Attila, Almási Szilárd, Gombos Szilárd, Ódry Mária, Regéczi Szabina Perle, Eszteró István versei. A prózai részben az elhunytak közül Szabó Imre, Manga István, Kenyeres Pál, Dísz Péter, az élők közül Brittich Erzsébet, Horváth Csaba, Kató Gizella, Pávai Gyula írásai szerepelnek. A visszaemlékezések, kritikák, és esszék rovatban Spectator, Ficzay Dénes mellett Ujj János, Ruja Ildikó, Brauch Magda, Kövér Gábor írásai, dr. Vajda Sándor, Baracsi Levente Zoltán, Csanádi János és Pávai Gyula megemlékezései, tanulmányai találhatók. A könyv megjelenését az Arad Városi Tanács és a Kölcsey Egyesület támogatta. /Könyvbemutató a Tulipánban. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 21./
2005. június 29.
Megjelent a Szövétnek /Arad/ folyóirat, a kulturális szemle híven tükrözi azokat az eseményeket, amelyek Aradon történtek egy hónap alatt. A lap vezércikkét, amely a magyar–magyar összefogásról szól, Ujj János jegyzi, Puskel Péter helytörténeti rovatában arról írt, hogy a tanács elfogadta az óváros rehabilitációjáról szóló programot. A Szövétnek beszámolt az Aradon rendezett könyvbemutatókról – Pávai Gyula, Magyary Ágnes, Ficzay Dénes könyveiről –, közönségtalálkozóról (Faludy György stb.), történelmi jellegű előadásokról (Zakar Péter stb.), fotókiállításról (Sóvári Gábor), koncertről (Hobó), különböző versenyekről, a Mikes Kelemen tantárgyversenyről és a Szakmai Napokról. /(ni): Színes és olvasmányos Szövétnek. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 28./
2005. szeptember 13.
Az aradi kulturális szemle, a Szövétnek augusztusi számának vezércikkében Ujj János a magyar nyelvű iskolák diákjainak létszámcsökkenése miatt aggódik, Pávai Gyula Történelmi helyeken című rovatában Magyar szentek, királyok s egy költő című írásában Krakkóba kalauzolja az olvasót. Regéczy Szabina Perle Eszteró István legújabb kötetéről ír. /(nagyálmos): A Szövétnek legújabb számának tartalmából. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 13./
2005. november 28.
Az aradi Magyar Színház Alapítvány idén második alkalommal megrendezte a régió színjátszóinak az Amatőr Színjátszók Fesztiválját, melynek célja a magyar nyelvű iskolai színjátszás bátorítása, felkarolása, és ezáltal az anyanyelvi kultúra fejlesztése, a közösségépítés. A kezdeményezést felkarolta Arad városi tanácsa. November 26-27-én négy együttes mutatkozott be az aradi Jelen Házban. Az igazfalvi (Temes megye) általános iskolások produkciója némileg elütött a fesztivál meghirdetett profiljától, de a közönség tetszéssel fogadta. Az ágyai műkedvelők előadása (Nóti Károly: Nyitott ablak) kellemes meglepetés volt. Sikert arattak a temesvári Bartók Béla Líceum színjátszói, végül a Pávai Gyula vezette aradi Kölcsey Színpad színjátszói léptek fel. /Hagyományápoló amatőr fesztivál. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 28./
2005. december 10.
Aradon december 9-én negyedszer rendezték meg a Csiky-napot a Csiky Gergely Iskolacsoportban, ez lehetőséget adott a testvériskolák képviselőivel való találkozásra is. A vendégek a mezőtúri, szegedi, békési, békéscsabai, hódmezővásárhelyi, budapesti, temesvári, dévai és nagylaki iskolák küldötteiként érkeztek Aradra. A Csiky-napon márványtáblát állítanak immár évi rendszerességgel az iskola egykori pedagógusainak, ez alkalomból adják át egy diáknak a tavaly alapított Csiky-díjat. Az idén meghirdetett, testvériskolák közötti pályázat címe Álomvállalkozás volt, amelyen a közgazdaság-szakos diákok vehettek részt. Idén két márványemléktáblát avattak az iskola egykori tanárainak emlékére: Krenner Miklós munkásságát Pávai Gyula tanár méltatta, a tavaly elhunyt dr. Kovách Gézáét pedig Ujj János. A simonyifalvi Szívós László által készített táblákat Seres Géza esperes áldotta meg. /Nagyálmos Ildikó: Álomvállalkozás a magyar iskolában. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 10./
2006. február 1.
Aradon január 30-án szűknek bizonyult a Tulipán könyvüzlet: a Kölcsey Egyesület ünnepi műsoros összejövetelét tartotta. Pávai Gyula, a Kölcsey Egyesület elnöke értékelte az elmúlt évet, majd Horváth Andrea, a Csiky Gergely Iskolacsoport magyartanára értekezett Kölcsey Ferencnek unokaöccséhez, Kölcsey Kálmánhoz intézett Intelmeiről. Ez alkalommal adták át a 2005-ös Kölcsey-díjakat Ruja Ildikó, a Csiky magyartanárai munkaközösségének vezetőjének és Kett-Groza János képzőművésznek. Az esten nem hiányozhattak a szép magyar versek sem, a Kölcsey Stúdió tagjai tolmácsolásában. /(Kiss): Átadták a Kölcsey-díjakat. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 1./
2006. február 21.
Február 20-án Aradon, a Tulipán könyvüzletben Ruja Ildikó magyartanár mutatta be Pávai Gyula legújabb kisregényét /Zakariás megújulása/. A tanárnő nem utalt rá, de a főhős kivonulása az emberi társadalomból felidézte a gyermekolvasmányok Robinsonját. /Kiss Károly: Pávai Gyula új kötete… = Nyugati Jelen (Arad), febr. 21./
2006. március 9.
Március 6-án ünnepelte Aradon a Kölcsey Színpad és Stúdió tizenöt éves fennállását. Pávai Gyula tanár, a Kölcsey Egyesület elnöke, a Kölcsey Színpad és Stúdió vezetője meghatottan tapasztalhatta a közönség szeretetét a fellépő mai és korábbi társulati tagok műsora után. Pávai Gyula bejelentette: visszavonul mind az egyesületi, mind színházi munkától, hadd jöjjenek a fiatalok. /Kiss Károly: Nagy sikerű előadással ünnepelt a Kölcsey. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 9./
